| | Megjelenítés módja:
|
 
| 1 6 1 2 ... 20 30 40 50 59 |
|  
|
Vigyázz rám nagyon,
A teremtményed vagyok.
Lángot, mellyel égek,
Csak Tőled, Tőled kapok.
Rámleheltél: Isten az agyagbábra;
S ím, életre keltem.
Élet-adóm, egyetlen Uram,
Tiéd a testem, tiéd a lelkem.
Tiéd vagyok egészen,
Minden vak pillanatban.
Megteszem, bármit is kérj tőlem ?
Hű szolgád akaratlan.
Csak Téged látnak szemeim ?
Irányíts, vak bábodat.
Lényed csordultig betölt,
Másra nem jut bennem gondolat.
Üres edényt, Te töltesz meg,
Te mozgatsz, Te vagy az akarat.
Nélküled nem létezem,
Meghalni elég egy pillanat.
Éjente némán imádkozom Hozzád:
Ne dobj még el, légy jó hozzám, Uram.
Esdve könyörgöm: Tarts meg reggelig,
Mert nekem az éj csillagtalan.
Ha kihuny a láng, meg kell halnom,
Hisz csak Te vagy nekem.
Mást nem tudok, hát imádkozom:
Ne hagyj el, Istenem.
|
